A maratoni futás 1896, tehát az első újkori olimpia óta versenyszám. A táv az Athén-Marathon távolság alapján kb. 40 km, de 1908-ig nem volt pontosan meghatározva.
De egyáltalán hogy jön ide Marathon? Mint ismeretes, az ókori görögök igen sokat háborúztak. 490-ben a perzsák partra szálltak Marathonban. Egy kengyelfutót, Filippidészt útnak indítottak Spártába, hogy hívjon segítséget. 245 km-t futott 36 óra alatt (reggel indult és másnap estére ért oda). Ezután egy napig tárgyalt a spártaiakkal, de azok holdtölte előtt nem akartak elindulni. Ezért visszaindult Marathonba, újabb 36 óra alatt vissza is futott. Részt vett a csatában, majd elfutott Athénba, hogy megvigye a győzelem hírét. Ez az utolsó erőfeszítés már túl volt a teljesítőképessége határán, csak annyit tudott csak mondani: "Győztünk!", aztán összeesett és meghalt. Ennek emlékére vezették be már az első olimpián a maratoni futást.
Az Athén-Marathon távolság éppen 42 km. Igaz, kutatások szerint az akkori utakon csak 36 km volt. Az első olimpiákon a táv változó volt, 40 km körüli. A londoni olimpiára egy évvel korábban 25 mérföldben (40 km) határozták meg, a windsori királyi kastély és a White City Stadium között. De a végső szakaszt át kellett tervezni, hogy elkerülhessék a macskakövet és a villamosvágányokat. Így lett a táv közel 26 mérföld. Ehhez jött még 385 yard a stadionon belül a futópályán. Ám Alexandria királyné azt kívánta, hogy a befutó a királyi díszpáholy előtt legyen, így 195 méterrel meghosszabbították a távot. A táv így lett 1908. július 24-én, először 42,195 km.
A versenyen egyébként óriási küzdelem volt a győzelemért. A dél-afrikai Charles Hefferton a verseny nagy részében magabiztosan vezetett, de 32 km-nél elfogadott egy pohár pezsgőt a nézőktől. Ez komoly gyomorbántalmakat okozott neki, így megelőzte az olasz Dorando Pietri. A stadionban azonban neki is annyira elfogyott az ereje, hogy csak tántorgott és rossz irányba indult el a királyi páholy felé. Ahogy korrigálta a hibát, összeesett. Az utolsó 200 méteren összesen ötször esett össze, végül szinte a hóna alá nyúlva segítették be a célba a 32 mp-cel később érkező amerikai John Hayes előtt. Az amerikaiak természetesen megóvták az eredményt és a britek (Amerika egykori gyarmatosítói) savanyú arccal, de kénytelenek voltak Hayes győzelmét kihirdetni. De Pietri is kapott a királynétól egy különleges serleget mint aki "gyakorlatilag, ha nem is de facto, megnyerte a versenyt".
A következő olimpiákon még nem vált hivatalos távvá a 42,195 km, a versenyzők változó távokat futottak. Az IAAF (a Nemzetközi Atlétikai Szövetség) 1921-ben tette hivatalossá a klasszikus távot.
Forrás: Going the distance, in Distance Running magazin, 2008 szept.-okt.
http://www.urbanlegends.hu/2005/01/15/a-maratoni-futas-es-az-angol-kiralyno/
http://www.edzesonline.hu/index.php?page_id=11&article_id=101
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.