Négy részre osztottam a szempontokat: mi fog hiányozni, mi nem, mi hiányzott már nagyon és mi nem.
1.) Mi fog hiányozni? Frau N. szeretete és gazdag reggelizőasztal, meg az espresso. A nyugodt szoba, ahol olyan könnyen ment a zsolozsmázás. A németül folytatott eszmecserék értelmes emberekkel.
2.) Mi nem fog hiányozni? A kongói pap, aki papi kollegialitásból és vendégszeretetből 1-esre vizsgázott nálam. A német kolbászok. Az, hogy csak németül beszélhettem. A vesződés a német prédikáció írásával.
3.) Mi hiányzott már nagyon? A paprika. A pirospaprika és a zöldpaprika egyaránt. Különösen a jó magyar paprikás ételek, a gulyásleves és a magyar sült kolbász. A főnök. A magyaroknak tartott magyar nyelvű mise. És még néhány ember, akiket itt személyiségi okok miatt nem nevezhetek meg:-)
4.) Mi nem hiányzott? Az, hogy a plébániai újságnak újra neki kell veselkedni (egyre kevesebben akarnak bele írni). A parlagfűpollen:-S
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.