Attila atya gondolatai

Sokan sajnálják a papokat, hogy milyen rossz nekik, szenteste egyedül, mindenkitől elhagyatva gubbasztanak a karácsonyfa előtt, talán még karácsonyfájuk sincs és halászlékonzervet esznek. Pedig nem.

Először is: a halászlevet magam főztem. Az elmúlt években nem főztem halászlevet, mert nagy munka és nem csak halászlevet lehet szenteste enni, de mostmár nagyon kiéheztem nyár óta rá és kicsit akartam adni a tradícióknak is. Köztudott, hogy a halászlé akkor jó, ha többféle halból készítik. Hát vettem az Auchanban egy csomó busacsontot. Mást is akartam, de még egy nyomorult pontyfej se volt. (Pontyszeletek igen, ezért legalább abból bevásároltam.) Ezért külön elmentem a piacra a halashoz, ahol hegybe voltak rakva a ponyfejek és -farkak, csak éppen elszaladt az eladó egy pillanatra meleg vízért, az a fazon meg, aki őrizte az árut, nem szolgált ki. A pillanat néhányszori eltelte után elmentem egy másik piac halasához. Itt viszont nem volt pontyfej. Se keszeg. Se törpeharcsa. Viszont volt egy több mint egy kilós harcsafej. Hát, azt már megvettem, meg egy kis belsőséget is. Így a halászlevem busahulladékból, harcsafejből és pontyszeletekből állt.

Itt 24-én jókor reggel feltettem az anyagot a legnagyobb fazékban főni, és elkezdtem pakolni meg takarítani. Közben folyton csöngött a telefon és csöngettek. Szitkozódva mentem le, majd fülig érő szájjal jöttem fel (ajándékot hoztak a drágák). Ment a Lánchíd Rádió, ahol többek közt betlehemezésről is beszéltek, és kérték, hogyha valakinél szokás ez, írja meg nekik. Hát megírtam, hogy hozzánk jöttek betlehemesek, be is olvasták:-) Közben időnként megnéztem a mailjeimet és válaszoltam a karácsonyi üdvözletekre is.

Ebédre a főnök apukájához mentünk, majd elhoztuk őt és a lányát a plébániára. Mivel nagy lemaradásban voltam, rávettem, hogy segítsen kötözni a szaloncukrokat. Mert itt nem drótdarabokkal akasztjuk ám fel a szaloncukrokat! Én közben nekiálltam passzírozni a halászlevet. Merthogy ez tiszai halászlé, amibe belefőzünk némi krumplit meg paradicsomot is, majd az egészet átpasszírozzuk. Na jó, a nagyobb haldarabokat egyben hagytam. Viszont egy kisebb fazéknyi halcsontot dobtam ki. Amikor már elfáradt a kezem a passzírozásban, elkezdtem díszíteni a fát. Aztán megint egy kis szaloncukorkötözés, majd befejeztem a passzírozást. Csodálatos, sűrű lé lett belőle. Végül elkészült a karácsonyfadíszítés, íme:

Megalomán karácsonyfa, mi? Kisebbet kértem, de a kereskedő ilyet adott. Nála vettük a templom számára is a karácsonyfákat, kedveskedni akart nekem. Igazán nem volt drága.

Mielőtt karácsonyozni kezdtünk, alágyújtottam a halászlénak, így mire végeztünk az ünnepléssel és az ajándékok átadásával, majdnem forrt is. A pontyszeleteket csak ekkor tettem bele, a legvégén meg a belsőségeket. Amíg a halászlevet ettük, kisütöttem a krumplit és a halat (sörtésztában), azt mondják, hogy nagyon finom lett mindkettő. Szerénység nélkül állíthatom, hogy tényleg.

Este még várt ránk a karácsonyi zsolozsma és az éjféli mise, aztán négy óra alvás és a karácsony napi nagyüzem. Du. végre kicsit kellemes is lesz a karácsony:-)

Szegény Antall József propellert játszik a sírjában. Pedig már őt is megvádolták nemzetietlenséggel a vér nélküli rendszerváltás, az elpuskázott ügynöktörvény és vadprivatizáció miatt.

Az MDF már '93-ban szakadt (kiléptek/kizárták Csurkát és a radikálisokat, meg Debreczenit és Élest és a liberálisokat). Aztán kiszakadt belőle az MDNP is. Ezután már olyan gyenge volt az MDF, hogy (igen bölcsen) a Fidesszel szövetkezve indult '98-ban a választásokon (meg is nyerték és komoly kormányzati pozíciókat kaptak, bár egyedül még az 5%-ot sem érték volna el). Abban igaza volt Dávid Ibolyának, hogy Orbán Viktor a nagy nemzeti egységfront örve alatt nem zárta ki az MDF bedarálását sem. De ettől még nem kellett volna köpönyeget forgatni. Mert 2002-ben ez következett.

Először Csapody Miklós vallott színt, amikor egyedüli ellenzékiként megszavazta a költségvetést. Aztán jött a Lezsákék kizárása (az MDF frakciója ezzel herényire apadt). Szili Katalin ekkor mentette meg először a frakciót, kijelentve, hogy neki nincs mérlegelési joga, ha egyszer a frakcióvezető bejelenti neki, hogy a frakció kizárta sorai közül a tagjai kétharmadát, akkor az úgy van. Hiába nyertek évekkel később pert a kizártak.

De tudjuk, ez még nem volt elég a kalapos hölgynek. (Akinek diktatorikus vezetési stílusát évekkel korábban volt alkalmam megismerni. Almássy Kornél a jelenlétemben hívta fel Ibolykát és magázta(!!!), majd meglehetősen gondterhelten beszélgetett a Huber Szebasztiánnal és a többiekkel, következetesen elnök asszonynak nevezve Dávidot és arcán, szavaiban érezhető volt a félelem.) Visszatérve a közelmúltra: 2006-ban az MDF  a korábbi MSZP-s Schmuck Andor Tisztelet Társaságával szűrte össze a levet és Leisztinger, meg más MSZP-közeli vállalkozók pénzéből hatalmas kampánybulikat rendezett. Mindennek a tetejébe kőbe véste, hogy nem segíti hatalomra sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort. Nem, ők normális Magyarországot akartak, ők egyedül. Az MSZP persze az MDF segítsége nélkül is hatalomra jutott, a Fidesz ellenben elvesztette a választásokat, pedig a két forduló között még abba is belementek volna, hogy Dávid legyen a miniszterelnök. De nem vállalta, hiszen 5%-os pártként százszor kényelmesebb volt kibickedni, mint bármiért vállalni a felelősséget. Az MSZP azonban mégiscsak segítségként értékelte a performanszt és nem bizonyíthatóan, de nyilvánvalóan megsegítette a törpepártot (pénzügyi és aktivista-segítséggel, kopogtatócédula-átadással, stb.), ami így 5,1%-kal bejutott a parlamentbe.

A minimális létszámú frakcióval rendelkező párt ezután gyorsabban száguldott lefelé az erkölcsi színvonalát tekintve, mint a BUX, amikor nemrég felmerült az államcsőd lehetősége. Az Index is lehozta a fejtegetését a párt szavazási trükkjeiről, aminek a segítségével hogy, hogy nem, a kisebbségi kormány szinte minden szavazást megnyert.   Később nem egyszer nyíltan együtt szavaztak az MSZP-vel. Manapság már a közvéleménykutatások szerint az MDF-et többen tartják kormánypártinak, mint az SZDSZ-t.

Jött az elnökválasztás, Kornél minden erejét összeszedve szembeszállt a szoláriumban cserzett bőrű elnökasszonnyal. A minden hájjal megkent ráncos vénasszony azonban előrántott egy NBH-s lehallgatási felvételt (még csak nem is a jegyzőkönyvet!!!), amivel egyszerre szétzúzta a Fidesz háttérben épített párhuzamos titkosszolgálatát (csak ne finnyáskodjunk, az MSZP-nek kormánypárt létére is ott az In-Kal!), bemártotta Csányi Sándort és kiütötte a nyeregből Almássy Kornélt. A szépreményű egykori HÖOK-elnöknek ezzel odalett a politikai karrierje, és ki tudja, ki mer legközelebb szembeszállni a párt kiskirálynőjével?

Ekkor jött Szili Kati második gennyes akciója. Almássy Kornélt ki kellett zárni a frakcióból, ez nem vitás, egy ilyen gazembernek ott nincs keresnivalója. Csakhogy Vas János hirtelen kilépésével a frakció 9 főre apadt, tehát megszűnt. De jure legalábbis. Herényiék kétségbeesetten azt találták ki, hogy nem jelentik be, csak a három napos határidő lejártakor, hogy megszűnt a frakció.  Hiszen amit nem jelentenek be, az nem is létezik, igaz? 9 fő egészen addig 10, amíg ezt a nagyságos Herényi Károly hivatalosan be nem jelenti! Addig meg csak találnak valakit. És találtak is, a kitűnő Lengyel Zoltánt. Aki fürdőruhában csatázott a rendőrökkel, adonisz testét meztelenül fotóztatta, a feleségét nem akarta engedni kilakoltatni a neki már nem járó szolgálati lakásból, majd amikor mégis kiköltöztek, felszedték a járólapokat és kivágták a tujákat. (Ja, és el is vált a feleségétől.) Ez a jellembajnok tehát beült az MDF-frakcióba és belépett az egyik kisgazdapártba, az MDF még azt is eltűrte tőle, hogy kedve szerint szavazzon bármiről, a frakciódöntéssel szembemenve is, csak megmaradjanak az interpellációs lehetőségek, a frakcióhelyiség, a titkárságok, a bizottsági helyek és fizetések. (Lengyelt nem sokkal később a kormánnyal együtt szavazása miatt kizárta új pártja is.)

És most jön a legocsmányabb rész, amit csak éhgyomorra ajánlok olvasni. Nem is ragozom agyon: a ferencvárosi előrehozott választásokon a kerület (almássysta) alapszervezetének jelöltjét a pártvezetés "megfelelő testületei", de nem az alapszabály szerint jogosult választmány (amit már hónapok óta nem hívtak össze) hatalmi szóval lecserélték egy exrendőrre, Pál Tibor, az első Gyurcsány-kormány miniszterének kabinetfőnökére. Á, nincs itt összefonódás a kormánnyal továbbra sem! Kampányfőnököt is küldtek, aki mindent megoldott. Mint Wolf a Ponyvaregényben. A kopogtatócédulák kétharmada nemcsak érvénytelen volt, de egyenesen HAMIS! A Mikulás hozta nekik, ők nem tudnak semmiről, de már megtették a feljelentést. Na, ez volt az a pont, amikor az MDF-et még a Gyurcsánynál és Kókánál is jobban megutáltam. Aki valaha úgy gondolta, hogy utálja az MSZP-t is, meg a Fideszt is, ezért támogatja az MDF-et, remélem, végre felnyílik az szeme. Aki pedig valaha MDF-szimpatizáns volt, mint én is, írja meg a véleményét a párt vezetőinek, mint én is megírtam. Elvégre minket képviselnek, értünk dolgoznak, a mi véleményünket, gondolatainkat tűzik a zászlójukra, minket szolgálnak, a mi pénzünkből élnek, nem?

Csodálatos ez a portál. Tomcat előlépett főellenséggé, lebuktatták a leszbikus, másodállásban dominaként működő, természetesen zsidó bloggertársát. Az oldalon részletesen ecsetelték a hölgy szolgáltatásait, belinkelték az oldalát, amit én most nem teszek meg. Az aljas blogger nem átall kötelet húzni a buzikkal, pártot alapítani a Jobbikkal szemben, még beveszi társszerzőnek ezt a Bluebunny-t. Pedig a kuruc mennyit tett Tomcat népszerűsítéséért, hüp-hüp. Lehoztak egy általuk is ellenőrizetlennek nevezett fenyegető mailt, amit "lehet, hogy Tomcat írt".

Nemrég olvastam, hogy már Bencsik András Demokratája sem elég radikális, sőt, filoszemita. (Bár beleolvasva a kapcsolódó írásokba rájöttem, hogy ez már évek óta érvényes.)

De legújabban már a gój motorosok is csak álnemzetiek, hiszen részt vettek a hősök terei hanuka-ünnepségen. A szégyentelen filoszemiták! Komolyan azt várom, hogy mikor lesz Toroczkai és Budaházy a nemzet ellensége. Mostmár csak ők maradtak meg igaz magyarnak.

A Nácivadászról idejutott olvasóknak szeretettel ajánlom ezt a postomat is.

Tegnap borkóstoláson voltam a kedvenc borboltomban. Laposa Bence (Bazaltbor) borait kóstoltuk végig, csupa fehérbort (lévén balaton-felvidéki borvidék).

A társaság amatőr borbarátokból állt. Bár köztünk volt a Művelt Alkoholista egyik bloggere, sőt, pont mellettem ült, ami nagyon jó volt, mert szerényen jegyzetelt és halkan beszélt, így meg még a félhangos megjegyzéseit is hallottam. Velem rézsút szemben a Rádió Café egyik műsorvezetője ült, aki annál harsányabb volt és trágárságoktól sem volt mentes néhány szófolyama, bár a borkóstolást nem közvetítette a rádió.

A borkóstolás kemény volt. A borok között nem éreztem olyan markáns különbséget, mint máskor szoktam, ezekez a borokhoz tényleg gourmand-nak kell lenni. Az elején rizlingek voltak: badacsonyi és somlai (nem somlói, az igazi somlóit somlainak hívják). Ezeket még felismertem. Utána következett a somlai juhfark, ezt szégyellem, de nem ismertem fel. Aztán volt még egy-két bor, ezeket alig tudtam megkülönböztetni az előzőektől, majd egy szürkebarát, ezt végre megint felismertem. Az utolsó két bort értékeltem egyedül igazán: egy Rizling2 (négyzet), ami megint olasz- és rajnai rizling házasítása volt, de nagyon el volt találva, picit barrique-olva is volt (lehet, hogy csak ezért ízlett annyira?) végül egy rózsakő nevű fajta, ami kéknyelű és budai zöld keresztezésével született, kicsit illatos és nagyon finom fajta. Ebből a kettőből vettem is, bár ezek voltak a legdrágábbak.

Amúgy Laposa Bence borai nem különösebben drágák, fiatal, feltörekvő borász, 50-60 ezer palackot dob piacra évente, az éttermekben is most kezdenek megjelenni a borai. Nagyon közvetlen ember, de borkóstolót tartani nem tud. Ugyan ezek az alkalmak mindig beszélgetős borozások, de azért a borásznak mégis kéne tudnia kicsit vezetni a beszélgetést és elmondania minden borról, amit megkóstolunk, amit fontosnak tart. Ehelyett bárki bármit kérdezett, arra készségesen válaszolt és hagyta, hogy elmenjen a beszélgetés bármilyen irányba, úgyhogy előfordult, hogy már a következő bort kóstoltuk, amikor még egy árva szó sem hangzott el az előzőről. A beszélgetés eltérítésében nagy tehetsége volt az említett műsorvezetőnek, aki marketingtanácsokkal sem fukarkodott. Úgy összevitatkoztak a Bencével, hogy fel is ajánlotta neki, hogy felveszi marketingesnek, hátha felfuttatja neki a forgalmat a duplájára. Aztán a bolttulajdonos ügyesen visszaterelte a szót a borokra.

A borokhoz volt korcsolya is: finom sonkák és sajtok, meg olajbogyó, dió, teasütemény, szerintem már annak is összefutott a szájában a nyál, aki a borokat nem szereti;-)

11 óra körül elsőként távoztam, mert másnap a roráte nem maradt el. Másnaposan, de megtartottam;-)

Több mint 25 éve fedezték fel, hogy bizonyos, az immunrendszer súlyos károsodásával járó kórképek, mint pl. a Kaposi-szarkóma mögött egy vírusfertőzés jár. A HIV (Human Immunodeficiency Virus) egy igen alattomos és ravasz vírus. Ún. retrovírus, ami az örökítőanyagát hozzákapcsolja a gazdasejt génállományához, ezzel genetikailag átkódolja. A HIV a B-lymphocytákat fertőzi meg. Ezek a sejtek felelősek a kémiai immunválaszért, vagyis ellenanyagot termelnek a kórokozók ellen. A HIV "programja" megakadályozza nemcsak a saját felismerését és elpusztítását, hanem mindenféle kórokozóét is. Az AIDS betegség az, amikor a leromlott immunrendszer miatt egyre több betegséget megkap az ember. Végül általában tüdőgyulladás végez a szerencsétlen pácienssel.

A fertőzés után a vírus néhány nap/hét alatt bekerül a nyirokrendszerbe, és itt is marad, még ha kezelik, akkor is. Legjobban a beleket borító kötőszövetekben érzi jól magát, innen kiirthatatlan, még ha a vérben nem is mutatnak ki vírust. Az AIDS, ha nem kezelik, néhány év alatt halálhoz vezet, kezeléssel akár évtizedekig is húzhatja vele az ember, sőt, megmagyarázhatatlan gyógyulások is előfordultak. Ezzel együtt a betegség ma is gyógyíthatatlannak számít, csak lassítani lehet a lefolyását, illetve ha egy teszt még a betegség kialakulása előtt kimutatja, sokáig, esetleg élete végéig el lehet húzni, hogy az ember tünetmentes, mi több, nem fertőző legyen.

Korunk pestisének nevezik, mert egyelőre megállíthatatlanul terjed. Elsősorban Afrikában (ahonnan származik), mivel itt a legkisebb a veszélyek ismerete és a legrosszabb az orvosi ellátás. Vannak országok, ahol az lakosság fele fertőzött. Sajnos a vírus a placentán is átjut, így a fertőzött anya gyermeke már fertőzötten születik. Az északi féltekén a legjobban veszélyeztetettek az intravénás kábítószerhasználók, és a partnereiket gyakran váltogató homo- és heteroszexuálisok. Bár a betegség kezdetben amerikai homoszexuális közösségekben jelent meg, mára már nem "Isten büntetése a buzik számára", talán mert ők meglehetősen tisztában vannak az őket fenyegető veszéllyel és igen komolyan védekeznek. (Bár épp ma olvastam, hogy az idén Magyarországon diagnosztizált fertőzések túlnyomó többsége fiatal meleg fiúk között történt...) A heteroszexuálisok ezzel szemben alig tudnak a veszélyről és nem védekeznek.

De azt hiszem, régen rossz, ha valaki úgy akar védekezni az AIDS ellen, hogy gumit használ. Valószínűleg nem véletlen, hogy egymáshoz hűséges (házas)párok nem fertőzik meg egymást. Earvin "Magic" Johnson kosárlabdázó 1991-ben jelentette be (általános megdöbbenést keltve), hogy HIV-pozitív. Azt mondta, valószínűleg a promiszkuitása miatt fertőződött meg. Szállóigévé vált mondása szerint az a legbiztonságosabb szex, ha nincs szex. De ha van is, akkor az két ember közötti hűséges kapcsolaton alapuljon. Nem ezt mondja a 6. parancs is?

Végül egy "közérdekű hirdetés": miközben olvasod ezt a postot, a számítógéped gyakorlatilag semmit nem csinál. Indítsd el a Feladatkezelőt (Task Manager) a ctrl+alt+del billentyűkombinációval és klikkelj a Teljesítmény/Performance fülre. Megjelenik egy valós idejű chart a CPU-használatról. Ha épp nem fut a háttérben valami videotömörítés, vagy efféle, 2-5%-os leterheltséget fogsz látni. Nem pazarlás ez? Nem szeretnéd a számítógéped fölösleges kapacitását felajánlani, mondjuk, az AIDS elleni gyógyszer kutatására? Nézd meg a World Community Grid oldalát! Ez az oldal összefogja azokat, aki vállalják, hogy részt vesznek a rák-, AIDS-kutatásban, vagy éppen egy magasabb tápértékű rizs kutatásában. Rengeteg molekula van ui., ami potenciálisan jó lehet, csak épp nincs a világon olyan szuperszámítógép, ami képes lenne mindent végigmodellezni. Vagy mégis? A grid, vagyis sok magánember PC-je hálózatba kötve nagyobb teljesítményt ad, mint bármilyen szuperszámítógép. Némi információ a gridről, bár kicsit magasröptű. Töltsd le Te is a klienst, válaszd ki, hogy melyik projekt(ek)en kívánsz dolgozni és add át a fölösleges számítási kapacitásodat az emberiség javára! Eddig a pillanatig 60 napnyi és 20 óra 57 perc 35 másodpercny időt ajánlottam fel két projektre, 90 215 pontot szerezve és 145 eredményt elérve. Tagja vagyok a "HUNGARY - HAJRÁ MAGYARORSZÁG! HAJRÁ MAGYAROK!" teamnek, amely tagjai összesen 1:156:12:02:31 időt (1 év, 156 nap, stb.) fordítottak a kutatásra, ezzel 744 854 pontot és 1422 eredményt elérve. Összesen 414 557 tagja van a gridnek világszerte, akik több mint 200 év CPU-időt ajánlottak már fel. Csatlakozz, talán még a mi életünkben legyőzzük ezt a szörnyű kórt (amit esetleg te is megkaphatsz)!

Ez az élethelyzettől függ. Ha maffiavezérek vagyunk, vegyünk fel testőröket. Ha lobbanékony természetű feleségünk van, fogjuk be a szánkat. Ha pedig 14 éves lányok vagyunk, ne akarjunk 20 évesnek kinézni és ne járjunk haza diszkóból szombat éjjel 3 órakor.

Mielőtt valaki lelketlennek bélyegezne, leszögezem, hogy nagyon sajnálom a kislányt és nincs mentség a gyilkosságra. De felmerült bennem pár dolog. Az egyházi iskolákban mindenhol rászólnak a lányokra, ha kilóg a hasuk a póló alól, túl rövid a szoknya, túl feszes a felső. "Sok hülye ókonzervatív őskövület, nem tudnak haladni a korral!" Na persze, megerőszakolni meg a csadorban járókat szokták, nem?

H. Nóra szombat éjjel diszkóba ment. A barátnői hamarabb elmentek, ő ottmaradt, mert összeveszett a barátjával. Végül hajnali 3 órakor ő is eltávozott, reggel pedig egy polgárőr megtalálta a megbecstelenített holttestét. Most van nagy sírás-rívás, gyúlnak a mécsesek, gyűlnek a virágok, halálbüntetést emlegetnek, csak épp azt nem hallom a szüleitől (legalábbis a bulvárlapok nem hoznak le ilyesmit), hogy "miért engedtük el egyedül?", "miért nem mondtuk neki, hogy este 10-re otthon legyen?". Egyáltalán: miért kell, hogy egy 14 éves kislánynak barátja legyen? Miért kell, hogy úgy nézzen ki, mint egy 20 éves? Hogy egy ősi mesterséget már ne is emlegessek, ami a kinézetéről jutott eszembe...

Az édesanyja, aki a helyi iskolában tanít, nem látott ezekben veszélyt? Hova rohant ez a lány? Mostmár tudjuk: a halálba. Egy lelkiismeretlen gazember (akinek a figyelmét a csadoros, szombat éjjel az igazak álmát alvó lányok nem keltették fel és nem is fért hozzájuk) megerőszakolta és egy zacskóval megfojtotta.

Az IWIW-en pár szóban leírtam ezeket a gondolataimat. Egy paptársam reagált rá privát üzenetben. Azt mondja, azon kéne dolgoznunk a lelkipásztorkodásban, hogy efféle esetek ne fordulhassanak elő. Hát, nevezzenek a kamaszlányok aminek akarnak, én a legközelebbi hiányosan felöltözött díszpéldánynak lelkipásztori buzgóságból úgy leordítom a haját, hogy hazáig sírva szalad! A kamaszlányok szüleinek meg azt javaslom, hogy még ma kobozzák el a lányaik sminkkészletét, feszes pólóit és el ne engedjék őket soha sehová este 8 után szülői kíséret nélkül!

Update

A különféle fórumokon fellelhető információk szerint Nóra nem diszkóban, hanem iskolai bulin vett részt és 5 percre lakott a művelődési háztól. Ez némileg árnyalja a képet, ami kialakult bennem a híradásokat olvasva, de azt továbbra sem tudom felfogni, hogy hogy tarthatott a sulibuli egy max. 14 éves gyerekekből álló társaság számára hajnali 3-ig (vagy még tovább).

Másik szomorú új információ a fórumozó helyiektől (amit a rendőrség még nem erősített meg), hogy a tettes egy 6 főből álló banda volt, és azt se hallgassuk el, hogy a galeri cigányokból állt. Vélhetően nem először fordult elő hasonló támadás, ezért tartanak demonstrációt nov. 28-án, pénteken 19:00-kor Kiskunlacházán "Elég volt!" mottóval. Szörnyű, amikor cigányokat ölnek, de az is szörnyű, amikor cigányok ölnek és követnek el nemi erőszakot.

Mióta beköszöntött a hideg, egyre több hajléktalant kell elzavarni a templomtól. Hol a sekrestye elé, hol a kazánház elé telepszik egy, de a legjobban a szentély melletti feszületet szeretik, ott ui. van egy tiszafa, ami alá szuperül be tudják vackolni magukat. Ma reggel két komplett paplant és egy rakás szemetet almoztam ki onnan. Tavaly Szilveszterkor két hajléktalan szállását számoltam fel a bokrok között. Egy napig égett a felhalmozott több köbméternyi szemét.

Tudom, nekik sokkal nagyobb probléma az, hogy itt éjszakáznak, mint nekünk. De azt nem értem, hogy amikor elzavarom őket és mondom nekik, hogy menjenek egy hajléktalanszállóra, ahol meleg is van, enni is kapnak, miért csak legyintenek? Van egy nagypofájú, amelyiket rendszeresen el kell hajtanom innen, az ezt szokta mondani: "ott cigányok vannak", meg "ott lopnak!". (Itt is lopnak: egy év alatt háromszor törték fel a kazánházat, ráadásul mindig olyankor, amikor egy kicsit engedékenyebbek voltunk a hajléktalanokkal.) Egyszerűen nem értem, miért jobb nekik a szabad ég alatt. Meg akarnak fagyni? Pár éve megfagyott egy, amelyik a közeli piacon "lakott". Mi is támogattuk étellel, ruhával. A főnök egyszer hazautaztatta a családjához. Két hét múlva megint itt volt. Hajléktalanszállóra a szentnek nem akart bemenni. Inkább beivott és egy fagyos éjszakán megfagyott. Az is szinte napi probléma, hogy a hajléktalanok beköltöznek egy romos házba, vagy tanyát vernek az erdőben, aztán felgyújtják a tanyájukat és bennégnek. Talán két napja hallottam az utolsó ilyet? Egy hete meg egy másikat. Tavaly a közelünkben halt meg két hajléktalan a hullámpalából és vaslemezekből összetákolt "lakásban".

Azt hiszem, a hajléktalan szó nem is alkalmas kifejezés ezekre az emberekre. Hajléktalan az én nyelvérzékem szerint az lenne, akinek nincs hol laknia. De vannak hajléktalanszállók, ahová nem hajlandók bemenni! Építenek maguknak hajlékot (szándékosan használtam ezt a kifejezést) a Gellérthegyen, a budai hegyekben, a Népligetben, az aluljárókban, a templomkertben, stb. Talán inkább nomádok. Szeretik a szabadságot, a függetlenséget, hogy nem kell semmilyen szabálynak megfelelni, tudják, hogy mindig kapnak ételt, ruhát, lesz pénzük alkoholra, cigire, és tudatosan vállalják, hogy egyszer ebbe az életmódba halnak bele. Az önpusztítás leállíthatatlan gépezete.

Nem tudom, hogyan lehetne rajtuk segíteni. És úgy tudom, senki se tudja. Vannak, akik óriási energiákat fektetnek a hajléktalanokkal való törődésbe. Igazi hősök a társadalom szemében, szívesen adakoznak a szervezetük számára, az emberek őszintén úgy gondolják, hogy a pénzük jó helyre kerül, sokat segítettek a szegényeken. És hány kerül vissza a társadalomba, kezd dolgozni, kezd emberi körülmények között lakni, tér vissza a családjához? Egy pontos statisztikát szívesen olvasnék egyszer. De addig is bátran kijelentem: elenyésző számukat. Marad a tüneti kezelés, amíg be nem rakják őket a tepsibe, és önkormányzati temetéssel jeltelen sírba (persze pap nélkül) eltemetik.

A hajléktalanproblémát ott lehet(?) megoldani, ahol még nem is probléma. Amikor valaki rászokik az italra, elkezd furcsán viselkedni, csak senkinek nem jut eszébe, hogy az antiszociális viselkedése mögött skizofrénia lehet. Amikor elválik tőle a felesége -- tehát amikor az élete zsákutcába fordul, de még nincs benne. Amikor még őt is frusztrálja, hogy hajléktalan lehet, nem "minden mindegy". A zárójeles kérdőjelet azért tettem oda, mert a szomszédok, családtagok, szociális gondozók, papok (mea culpa), háziorvosok nem törődnek eleget az ilyen emberekkel, elvárják tőlük, hogy maguk oldják meg a problémájukat. A házastársnak is legegyszerűbb elválni az "elviselhetetlen, nemtörődöm, lusta, önző,  erőszakos alkoholista állattól", megfeledkezni a holtig tartó kitartásra tett esküjéről és kidobni a lakásból. Pedig lehet, hogy csak skizofrén, és gyógyszer kérdése és visszakapná a férjét. Az alkoholizmusban sem az alkoholfüggőség az igazi probléma, hanem az, amit a piás bódulattal kompenzál. Pl. a rossz munkahely, ahol nem tud megfelelni az elvárásoknak. Esetleg a házastárs tirannikus dölyfje.

Szóval a tiszafát most kivágjuk, lehetőleg minden este körbejárom a templomot és elzavarom az ideköltözött hajléktalanokat, de aki becsönget, annak adunk jó szívvel ennivalót és imádkozunk, hogy minél kevesebbet szenvedjenek, amíg ezen a földön élnek. Akinek van jobb ötlete, írja ide.

Igenis, Worddel. Sose használtam profi kiadványszerkesztő programot, nincs is rá pénzem, a licencjogokat meg természetesen nem sértjük meg;-) Szegény ember vízzel főz.

Persze olcsó húsnak híg a leve, a Word sok borsot tör az amatőr tördelőszerkesztő orra alá. Az újságban, ugye, az a jó, ha a cikkek pont beférnek a nekik kitalált helyre: se üres hely nem marad, se át nem lóg a következő oldalra (ha ott már másik rovat kezdődik). Márpedig ez nem egyszerű.

A legtöbb bosszúságot az okozta, hogy amikor már kisakkoztam mindent, minden cikk a helyén volt és el akartam kezdeni a nyomtatást, a rohadék áttördelte és a 4 oldalas dokumentumból lett 6. Két oldalon ui. 1-1 sor átcsúszott a következőre. Az ok az volt, hogy a Word a beállított nyomtatóhoz tördeli az oldalakat. (Jézus, pedig ezt régen tudtam!) És nekem persze alapértelmezettnek egy másik nyomtató van beállítva, nem az, amelyiken az újságot nyomtatni szoktam. A dolgot súlyosbította, hogy PDF-ben is el akartam menteni, közvetlenül a nyomtatás előtt, hogy abban a formában archiváljam, ahogy nyomtatásra is kerül. Mivel ez egy virtuális nyomtatás, persze, megint újratördelte, én meg dühöngtem. Tehát a tanulság: a munka kezdetén, de legalább a nyomtatás előtti utolsó tördelés előtt beállítani alapértelmezettnek a kívánt nyomtatót!!! Ha pedig nincs rákötve a gépre az adott nyomtató (mert máshol készül az anyag, mint ahol nyomtatják), a driverét akkor is fel kell tenni!

A sakkozáshoz pedig néhány trükk:

• - betűméret növelése/csökkentése (ki gondolt volna erre?): sajnos a Word csak félpontos lépésekben engedi a betűméretet változtatni
• - a betűszélesség növelése/csökkentése 1-2%-kal: Formátum/Betűtípus/Térköz és pozíció: vízszintesen
• - a betűköz növelése/csökkentése 0,1-0,2 ponttal: uo. betűköz
• - esetleg még a sortávolsággal is lehet játszani, de nagyon óvatosan: Formátum/Bekezdés/Sorköz - itt a pontosant kell választani és 0,1-0,2 pontos lépésközökkel változtatni

Ha ügyesen élünk minden lehetőséggel, nem lesz feltűnő, hasábonként 2-3 sort lehet nyerni.

Az is bosszantó lehet, ha a cikk címe átcsúszik az előző oldal/hasáb aljára. Erre egy nagyon egyszerű trükk van: Formátum/Bekezdés/Szövegbeosztás: együtt a következővel. Ti. bekezdéssel, mert a cím is bekezdésnek számít. Akkor garantáltan együtt lesz a cím a cikkel sülve-főve.

Ezekkel a tapasztalatokkal már tényleg nem tartott sokáig a legutóbbi számot összerakni. Sőt, pillanatnyilag úgy tűnik, cikk is van annyi, hogy be se fér mind a következő számba:-) De csak írjon mindenki, inkább legyen valami kihagyva, minthogy ki kelljen tölteni az üres flekkeket!

Ennyi baromságot egy rakáson még nem olvastam soha, egyetlen cikkben sem papokról. Ebben a cikkben Tomka Miklóst kérdezi Tóth-Szenesi Attila az utóbbi idők papokkal kapcsolatos botrányairól (amikről én is írtam). Tomka is sok hülyeséget mond, de azt hiszem, főleg a cikkíró értett félre sok mindent.

Először is tévedés, hogy a papokat 2-3-4 évente továbbhelyezik. Ez maximum a káplánokra vonatkozik, akiknél tényleg fontos, hogy több plébániát, közösséget is megismerjenek, mielőtt önállóak lesznek. Ha plébánosnak neveznek ki valakit, annak 2-3 év csak arra elég, hogy bedolgozza magát a plébániába, kiépítse a kapcsolatait, megszervezze a közösségeket. 2-3 év után esetleg elkéri magát, ha nem megy neki ott a munka. Inkább 5-10 évről kell beszélni, de ez átlag, ha valakinek jól megy a munka, 10 év a minimum.

Félreértés lehet, miszerint a papok a hétvégén hitoktatnak, temetnek. A vasárnapjuk valóban rámegy a misékre, gyóntatásra, esetleg vidéki papok szombat délelőtt tartanak hittanórát a városban tanuló kollégisták számára, az esküvők (nyáron) tényleg inkább szombat du. vannak, de ez minden. A temetések, hitoktatás, irodaidő, beteglátogatás  és minden egyéb munka mind hétköznap van.

Nem tudom, honnan veszi Tomka, hogy mostanában több papot szentelnek, mint ahányan meghalnak. Hirtelen nem tudok statisztikai adatokkal szolgálni, de gondolomra is többszöröse az évente meghaló papok száma az újonnan szentelteknek.

A protestáns lelkészek és papok "nyitottsága" a világ felé véleményem szerint nem a családos/"magányos" életmód közötti különbségben van, hanem abban, hogy a lelkész a közössége alkalmazottja, a pap pedig vezetője. A lelkésznek mindenképpen a hívei kedvében kell járnia, különben elbocsátják és keresnek egy hozzájuk kedvesebb lelkészt. A pap független tőlük, ezért nem kell senki kegyét keresnie. Ettől függetlenül sok pap személyisége nagyon nyitott, közvetlen: van, aki a mise végén kirohan a templom elé és minden hívővel még miseruhában kezet fog. (És minden más területen is ugyanilyen közvetlen.) Tapasztalatom szerint minden plébánián vannak olyan hívek, családok, akik keresik a papjuk társaságát, rendszeresen meghívják ebédre, vagy meglátogatják őket, közös programokat szerveznek vele. Ha egy pap él ezekkel a lehetőségekkel, annyi alkalma lesz a társas kapcsolatokra, hogy nem is tud minden lehetőséggel élni (munkája miatt, ami szintén az emberekkel való foglalkozás).

A papok fizetéséről, muhaha, Tomka nagyon szerényen írt. Lehet, hogy nem akarta elmondani az igazságot (hazudni csúnya dolog), de akkor legalább ne mondott volna semmit. Én se árulom el, mennyit keresek:-) (Mondjuk, nagyon vad elképzelése se legyen senkinek, tisztes középvezetői bérünk van.)

A papok képzése 6 évig tart és nem kollégiumban történik, hanem szemináriumban. Nincs lelki gondozó (az a kórházban van), hanem lelki igazgató (spirituális). Nincs osztályfőnök (az az általános és középiskolákban van), ellenben van prefektus, aki fegyelmi és tanulmányi elöljáró. Végül van rektor is, aki az egész intézmény vezetője. Mindhárman a szemináriumban laknak, így állandóan együtt vannak a kispapokkal. A következő mondatot egyszerűen nem is értem: "Előfordul, hogy a papként végzett diákot éretlennek találják még a hivatására. Ilyenkor elküldik világot látni, és érzékeltetik vele, akkor sem sértődnek meg, ha megnősül." Mit ért a cikkíró diák alatt? Ha a szemináriumba jelentkező diákot, akkor nem lehet pap. Ha pap, nem küldhetik el "világot látni", meg "megnősülni".

Megdöbbentő, hogy az Indexnél egyetlen hívő katolikus újságíró sincs, aki egyáltalán megértené, amit mondanak neki a katolikus dolgokról és azt úgy írná le, hogy ne tépje a haját mindaz, aki ismeri. Ennél még rosszabb, hogy akik olvassák, azok nagy része sincs tisztában a dolgainkkal és egy-egy ilyen cikk még nagyobb zavart csinál a fejükben.

Amikor a címbeli kampányt elkezdte a Fidelitas, eléggé ráncoltam a homlokomat, hogy ezt most miért kell. Elég nagy gazember ez a Gyurcsány, de ilyen óvodás odamutogatós kampánnyal csak magukat járatják le. De tényleg van egy-két dolog, amiben ha közvetve is, Gyurcsány a hibás.

Ilyenek a szélsőségek. És az, hogy a szlovákok minden korábbinál durvábban támadják a magyarokat.

Az őszödi beszéd előhozta az emberekből az indulatokat, a Kossuth téren lett ismert széles körben Tomcat, Toroczkai és társaik. (Budaházy már az elcsalt 2002-es választások után.) A Magyar Gárda első avatásán Vona Gábor ki is jelentette: ha nincs Gyurcsány és az őszödi beszéd, a Gárda valószínűleg soha nem jön létre. A tévéostromot követő brutális rendőrbosszú tovább fokozta az indulatot, engesztelhetetlen gyűlöletet ébresztve Gyurcsány ellen. Na, ők a szélsőség. Őket szokták állandóan lefasisztázni, lenácizni. Nem is mindig ok nélkül. De a létszámuk, a hangerejük és az indulatuk töredéke lenne Gyurcsány nélkül. Így viszont Jan Slopa is hivatkozhat rájuk, mint szlovákgyűlölő magyar szélsőséges náci-fasisztákra. És ha Toroczkai, Budaházy elmegy egy Slovan-DAC meccsre, akkor a szlovák rendőrállatok előre oktatást kapnak róluk és határozott parancsot, hogy verjék őket hülyére. Mire persze a budapesti szlovák nagykövetség előtt szlovák zászlót égetnek, a Nemzeti Őrsereg (vagy hogy hívják) koszorúzik Királyhelmecen, a Magyar Gárda meg félpályás útlezárásokat tart a szlovák-magyar határon. Hadd higgyen minél több szlovák Slopának, amikor az magyarveszéllyel riogat!

Gyurcsány persze ebből is politikai tőkét kovácsol. Azért a baloldal nem teljesen nemzetietlen, érzékeny a felvidéki magyarok megverésére, jogfosztására. Amikor Gyurcsány kiosztja Ficót, vagy egyszerűen az utolsó pillanatban lemondja vele a találkozót, aztán egy éven át nem áll vele szóba, akkor a hazaszerető baloldai választópolgár azt mondja: "Ez a mi Ferink azért jól megmondta! Kiáll a határon túli magyarok mellett!"

Ilyenkor teljesen olyan érzésem van, mint amikor azt figyelem, hogyan küzdi  le a gazdasági válságot. Amit ő okozott.