Attila atya gondolatai

Nem szeretem az állóvizet, mindig keresek magamnak kalandot. Nyáron Németorszagban helyettesítettem és sok erdekes dolog törtent velem. Az évközi mókuskerék nem ennyire érdekes, de azért előfordul ilyenkor is kaland. A világról is van véleményem. Akit erdekel, mi, itt elolvashatja.

HTML

Friss topikok

Linkblog

2009.03.05. 17:28 Mikrobi

Szentfoldi elmenyeim 2.

Tegnap nem volt idom irni, most megprobalom potolni, legalabb roviden. (Az ékezetes szövegek már itthoni kiegészítések.)

A tegnapi napot a Genezareti-to kornyeken toltottuk. A napot a 8 boldogsag kapolnajaban kezdtuk, a hegyi beszed feltetelezett helyszinen. A hegyi beszed valoszinutlen, hogy tenyleg itt lett volna, mivel itt ezrek biztosan nem erthettek volna Jezus tanitasat. Viszont a hegy alatt van egy medence, most bananultetveny, ha Jezus ennek a melyen beszelt, akkor akik korulotte, folotte alltak, hallhattak ot.

Utana hajokaztunk egyet. Kibereltunk egy barkat es atkeltunk vele a tavon. Utkozben lejatszottak nekunk a himnuszt es felvontak a magyar zaszlot (az izraeli melle). Az egyik atya elsirta magát.

A to tulso partjan megneztuk a csodalatos kenyerszaporitas helyszinet, Tabgha-t, ahol egy takaros kis templomot emeltek, a padlojan a hires mozaik van a ket hallal es az ot (negy) kenyerrel.Ugyanitt van az a hely, ahol a hagyomány szerint Jézus háromszor kérdezte Pétert, hogy szereti-e és itt bízta rá az Egyházat. Elénekeltük a pápai himnuszt, az előbb említett atya pedig megint elsírta magát. Szép kis templomot építettek ide. Mellette, a tó sziklás partján mormoták voltak. Még soha nem láttam mormotát, most egész közelről nézhettem őket és egy csomó fényképet is készítettem róluk.

Az ebed egy etteremben volt, ahol Szt. Peter-halat ettunk.Finom volt, de borzaszto szalkas, csontos es tovises. Mazlink volt (ez egy heber szo), mert a fonok meghivott minket. Kulonben 25 $-t hagytunk volna ott fejenkent. Ekkor tudatosult bennem, hogy a programban szereplo "ebedelesi lehetoseg" valojaban azt jelenti, hogy vehetunk magunknak ebedet. Hat ez nekem nem volt betervezve.

Utána Kafarnaumba mentünk, ahol Jézus megkezdte nyilvános működését. Az a zsinagóga már nem áll, de építettek az alapjára egy másikat (az sem áll, de részben rekonstruálták). Állítólag megtalálták Péter házát is. Efölé építettek egy elég csúnya, nyolcszögletű, kicsit bárkaformájú templomot (katolikus).

Végül elutaztunk a Jordán forrásvidékére, a Golán-fennsík lábához. Ez már vastagon szír terület lenne, de Izrael elfoglalta, hogy övé legyenek a vízforrások és a termékeny fennsík. Itt keresztelt a hagyomány szerint Szt. János. Óriási tömegek keresztelkednek itt minden nap, persze jobbára szektások. De amit én láttam, az történetesen a Szentháromság nevében, érvényesen történt. Érdekes volt, hogy milyen könnyen megy itt a keresztelés. Két ember víz alá nyomása között odakiabált egy ember: "Hé! Én egy izraeli fickó vagyok, van velem 8-10 nigériai ember, akiket meg kéne keresztelni. Nincs velük pásztor. Megkeresztelnéd őket is?" És megkeresztelte:-) Megismerkedtem John McCormack manchesteri püspökkel (ő is csak látogató volt, mint mi).

Szólj hozzá!

Címkék: izrael szentföld jordán keresztelés genezáreti tó tabgha


A bejegyzés trackback címe:

https://attilaatya.blog.hu/api/trackback/id/tr69983616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása