Mindig is utáltam eloltani a villanyokat. Hiszen az ember jön-megy a lakásban, mindig le-fel kapcsolgatni a villanyokat, meg benyitni egy sötét közlekedő helyiségbe, vagy 5 perc után visszamenni a sötét szobába frusztráló. Ugyanígy frusztráló, ha gyenge fényű a világítás. Az embernek olyan érzése lesz tőle, mintha bűnt követne el azzal, hogy világít.

Pedig nem kell mindenáron sötétben élni, ha az ember takarékoskodni akar az energiával. Először is léteznek kompakt fénycsövek (ismertebb, de helytelen nevükön energiatakarékos "izzók"), amelyek ötödannyi áramot fogyasztanak, mint a hagyományos izzók, mert a felhasznált áramnak nem 98%-a, hanem jóval kevesebb megy veszendőbe a hőtermelés miatt. A kompakt fénycsöveknek régebben nagyon rideg, kékesen fehér fénye volt, kicsit vibráltak, és villogva gyulladtak fel. A maiak már azonnal felgyulladnak,  és kicsit sárgásabb, természetes a fényük, szerintem nem is vibrálnak. Az élettartamuk is többszöröse az izzólámpáknak. Ráadásul nem tesz jót nekik, ha állandóan kapcsolgatják, úgyhogy lelkiismeret-furdalás nélkül égve hagyhatom az előtérben egész este:-) Az izzólámpákat egyébként be is tiltják: az EU-ban idéntől kezdve már nem szabad 100W-os izzót árulni, 2012 szeptemberétől pedig semmilyet.

Még jobb a hatásfoka a mostanában elterjedő LED-fényforrásoknak. A menő kocsikon az  első és hátsó helyzetjelző, a ködlámpa, de már a "tompított" is egyre inkább LED-es. A karácsonyfámon két éve egy LED-es fénysor van, 96 LED-del, mindössze 10 W-ot fogyaszt.  Ráadásul a fénye tiszta fehér, olyan vakítóan fehér, amilyenre egy hagyományos izzósor bágyadt fénye képtelen. A LED-ek élettartama 50-100 ezer óra is lehet, úgyhogy  izzócserével, égősorcserével nyugdíjas koromig nem kell számolnom. Most tervezzük a templomi karácsonyfákon is lecserélni a hagyományos égősorokat, elég vesződséges folyton cserélgetni az izzókat, ráadásul a foglalatok is kezdenek tönkremenni. Mivel a templomban napi több órán át világít legalább 15 égősor, jövőre ott is komoly árammegtakarítással lehet számolni. És már készen van a plazmaizzó, amiről ma olvastam először:-)

Persze rengeteg energiapazarló gép is van a háztartásunkban. Az ember sajnálja kidobni a több évtizedes, de működőképes hűtőt, mosógépet (sokszor pénze sincs rá), pedig ha kiszámolná, mennyi áramot fogyasztanak, és mennyit fogyasztana egy korszerű gép, rájönne, hogy 1-2 év alatt behozná az árát. A legnagyobb fogyasztók a számítógépek és a monitorok, tévék. A számítógépnek csak a processzora megeszik 40-50 W-ot, de a 80-100 W se ritka. A katódsugárcsöves monitorok 100-150 W-ot is fogyasztanak. Amikor fejlesztjük a számítógépünket, gondolunk-e arra, hogy a tervezett alkatrészek mennyit fogyasztanak majd? Vagy hogy legalább érdemes lenne a monitort is lecserélni LCD-re? (Ráadásul jönnek az OLED kijelzők, amik még az LCD-knél is kevesebbet fogyasztanak.) Egyre inkább terjednek a laptopok, ezeknek a mobilitásuk mellett az is előnyük, hogy sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a desktopok.

Rengeteg elektromos berendezés fogyaszt áramot "kikapcsolt", valójában készenléti állapotban. Nagyon kényelmes dolog, hogy a számítógép, tévé, hifi egy gombnyomásra indul, hogy a töltőre egy mozdulattal rá lehet dugni a telefont, de ha összeadjuk a sok 5-10W-ot, amelyek 24 órán át zabálják az áramot, megdöbbenünk. Léteznek olyan elosztók, amelyek intelligensen érzékelik, ha az ember kikapcsolja a számítógépet és elveszi az áramot a monitortól és a nyomtatótól is. Egy kis kényelmetlenséggel pedig ilyen berendezések nélkül is sok áramot takaríthatunk meg. De amíg be van kapcsolva, addig is állítsuk be, hogy bizonyos idő után készenléti (standby) állapotba menjen a gép, hogy addig is kevesebbet fogyasszon (képernyőkímélő/energiagazdálkodás). És a tévének muszáj egész nap, vasalás, internetezés, sőt alvás közben mennie?!

A gázárvita miatti gázhiány arra is ráirányítja a figyelmet, hogy egy családi házban nem kell feltétlenül minden helyiséget ugyanúgy fűteni, a panellakásokban  pedig érdemes kicserélni a nyílászárókat és felszereltetni az egyéni hőmennyiségmérőket.

De ami miatt most billentyűzetet ragadtam, az ez a cikk. Nem olyan régen mindenki lelkesedett a biodízelért és bioetanolért, amit repcéből (máshol pálmaolajból), ill. kukoricából (máshol rizsből) csinálnak. "Magyarország bioüzemanyag-nagyhatalom lesz!" -- lelkesedtünk. Hiszen agrárország vagyunk, mégis kihasználatlanok a jó földjeink, mert egész Európában túltermelés van. Aztán kiderült, hogy a bioalkohol előállításához majdnem annyi energia kell, mint amennyit az alkohol ad (hiszen borzasztó nehéz majdnem 100%-os tisztaságú alkoholt gyártani), a dízel-üzemanyaghoz használt terményeket pedig az élelmezéstől vonják el, ami miatt a rizs és a kukorica világpiaci ára megtöbbszöröződött. Ez sok távol-keleti országban már most éhséglázadáshoz vezetett. Hiszen nálunk a vegyes körethez az egész családnak megfőzünk max. negyed kiló rizst. De ezekben az országokban ez a fő élelmiszer-alapanyag, és rohadtul nem mindegy, hogy mennyibe kerül!  Dél-Amerikában és Indonéziában pedig sokkal jobban irtják most az őserdőt, hogy minél több területen termeszthessenek energianövényeket. Ezek fényében mekkora ötlet algából és gyomnövényből üzemanyagot csinálni! Csak így tovább! Mi pedig addig is takarékoskodjunk úgy, ahogy lehet. Mert lehet!