Attila atya gondolatai

Végre összejött a látogatás a tavalyi, "szokásos" helyemen. 100 km-t utaztam, a fél útvonalon fel volt bontva az út, de megérte. De először az odautazásról. Landshut előtt ki volt téve egy Umleitung tábla, nosza követtem is az utasítást. A GPS is értett a szóból, szépen újratervezte az útvonalat. Mentem is egy darabig, de hamarosan ismét felbontott úthoz vezérelt. Mint később rájöttem, ez ugyanaz az út volt, csak vagy 50 km-en át felújították. Próbáltam elkerülni, de minden út ugyanoda vezetett vissza. Végül már a földutakat is megpróbáltam, de nem sikerült. Kérdeztem egy munkást, hogy merre lehet kikerülni az építkezést, azt mondta, csak menjek tovább. De, mondom, ott áll a markoló az úton! "Lehet menni!" Hát nagy nehezen elmentem mellette, meg húsz másik gép mellett is a felmart aszfalton, végül sikerült átverekednem magamat.

Először az E. házaspárhoz mentem, Frau E. a M.-i sekrestyés. Herr E. azzal a mondásommal fogadott, amit tavaly mondtam neki a szélsőségesen liberális egyháztanácstagokról, hogy "az ellenzék nincs itt". És nevetett hozzá. Aztán segített keresni nekem egy útvonalat a térképen hazafelé, amivel kikerülhetem az útfelbontást (nem sikerült). Meséltek az idei helyettesről, egy indiai papról, aki szegény alig tud németül, kínszenvedés neki a helyettesítés. Ráadásul még autója sincs (legalábbis ide nem hozhatta magával), így a sekrestyéseknek kell mindig szállítani őt a misére.

Meglátogattam őt is D.-ban. Tényleg nem tudott németül, angolul beszélgettünk. Aranyos volt, kiderült róla, hogy odahaza spirituális, most Rómában tanul még hozzá, ugyanott, ahol az én sipirituálisom is annak idején. Váltottam pár szót a titkárnővel is és megkértem, hogy hadd üljek oda a számítógéphez, hogy az erepes ügyeimet rendbetegyem. Kínszenvedés volt kivárni, amíg lejött egy-egy oldal. Ha jövőre idejövök helyettesíteni és ez az ISDN-kapcsolat lesz, meg fogok őrülni.

Ezek után átmentem O.-be. A F. család már nagyon várt, bár Herr F.-nek dolgoznia kellett (azért végül vele is találkoztam futólag). A gyerekek szépen nőnek, már a legkisebb is iskolás. A legidősebb fiút beszerveztem az eRepublikba, a eNémetország igencsak gyenge, mert kevesen játszanak benne. Aztán elmentem a BMW-s Kathi sekrestyéshez. Nagy szeretettel fogadott és jól leszidott, hogy nem jelentkeztem időben, kifejezte a reményét, hogy ez jövőre nem így lesz. Mesélt a plébánosról is, akinek szegénynek baj van a fülével, hetekig kórházban is volt vele a nyár elején, már akkor is helyettesíteni kellett. Panaszkodott a mostani helyettesre, hogy nem értik egy szavát sem. Na persze, hiszen az ö, ü betűk egy indiainak kimondhatatlanok. Frau B.-nek megint új BMW-je van, de semmi extra, ugyanolyan 1-er, mint mindig. Azért megfájdult érte a szívem;-)

Ezek után visszamentem F.-ékhez, akik finom ebéddel láttak vendégül. Ebéd után átmentem S.-ékhoz is, akiknél a halászlevet főztem tavaly. A fiuknak (BMW-s mérnök) új kocsija van, egy BMW Z4-es. Ki kellett próbálnom:-) Utána az apja megmutatta új szerzeményét, egy veterán, 1953-as Eicher traktort. Megmutogatta, hogy melyik pedál mit csinál (ugyanúgy működik, mint az autó), aztán mondta, hogy tessék, vezessem. Szemem-szám elállt és nem vállaltam, mondtam, előbb álljon ki vele, megnézem, hogy működik, aztán. Beindította a motort, kiállt a garázsból és átadta nekem. Az út felé menet két autó között kellett elmennem egy erős lejtőn, hát, bepánikoltam. Egyszerre nyomtam a féket, a kuplungot és a gázt, valamint húztam a kéziféket, majd ahogy a gazdája a hátam mögött kiabált, teljesen reflexszerűen hol az egyiket, hol a másikat felengedtem. Kegyelmi pillanat volt, amikor az egyébként iszonyatos nyomatékú dízelmotor lefulladt. Ezek után Herr S. kivitte nekem a traktort az útra, el a ház másik felére egy sima füves placcra, ott megint átadta. Itt már nem volt semmi gondom, szuperül ment, közben a felesége fényképezett. Csodálatos fotók születtek:-)

Végül, már majdnem este, hazaindultam, ugyanazon az úton, mint visszafelé:-D Annyi különbség volt, hogy a gépeket már leállították, így legalább azokat nem kellett kerülgetni.