Tegnap kora du. rápillantottam a tőzsde grafikonjaira és majdnem infarktust kaptam. Az OTP 1630 Ft-on, a BUX 10 000 pont alatt volt! Estére ugyan visszakapaszkodott (valószínűleg miniszterelnökünk shortolásra vonatkozó bejelentése miatt), de továbbra is brutális mélységben van. És ez nemcsak azoknak szörnyű, akik tőzsdéznek! Ugyanis a BUX-index a magyar gazdaság és az államháztartás megítélésének a fokmérője is. Ha nincs bizalom, nincs pénz sem. Eladják az állampapírokat is (a hozamok 13% fölé kúsztak, és még így sem kell a kutyának sem!) eladják a forintot, veszik az eurót, ez eurókeresletet generál, egy € már tartósan 300 Ft fölött van! A lakáskölcsönöket meg szépen sorra bebukják a tulajdonosok, a lakásokat értékesítik, de mivel másnak sincs pénze lakásra, az eladónak meg nagyon kell a pénz a hitel kifizetésére, a lakásárak is megzuhannak.
Mostanában egyre többen cáfolják, hogy államcsőd lesz. Ez gyanús. Még ha kevés esély is van rá, azért egyre inkább beszélnek róla. A Portfolio pedig tegnap egy nagyon alapos és őszinte elemzést tett közzé. Eszerint az államadósság mértéke a már bejelentett megszorító intézkedésekkel együtt is növekedni fog. A tavaly a GDP 73%-ára rúgó államadósság gyors ütemben 80%-ra, 2020-ra pedig 90%-ra hízhat. Ebből pedig csak újabb IMF-hitellel és az ezzel együtt járó drasztikus kiadáscsökkentéssel és privatizációval lehet kilábalni. A Bokros-csomag és az abban az időben folyt rablóprivatizáció semmi sem volt ahhoz képest, ami most vár ránk!
Sok politológus argentin típusú válságot emleget. Simon János, a spanyol és latin-amerikai viszonyok szakértője nagyon hasonlónak látja a helyzetet: az állam (legyen bármelyik párt hatalmon) csak az alapellátó rendszerek (víz-, gáz-, villanycégek) és a termőföld teljes privatizációjával lesz képes kifizetni az adósságot. Ezzel együtt jár a forint elértéktelenedése és előfordulhat nálunk is, ami Argentínában, ahol egy belvárosi lakást egy amerikai munkás a kéthavi fizetéséből meg tudott venni.
A helyzetünket súlyosbítja, de egyben könnyíti is a világválság. Amikor az egész világ pénzügyi gondokkal küzd, csökkenti a termelését, nem fejleszt, visszafogja a kiadását. A magyar exportcikkek legnagyobb felvevőpiaca, Németország recessziója nagy csapást még a magyar cégekre is. Az OTP ukrán leánybankjának nehéz helyzete az anyabanknak tetemes veszteséget termel, akár meg is rendítheti. De mivel az egész világon válság van, legalább az államvagyon maradékát se nagyon lesz, aki felvásárolja.
Hogy lehet ebből kilábalni? Ezt még a szakértők se tudják, de legalább bevallják. Politikusaink pedig hazudoznak, hogy urai a helyzetnek és "dehogy fog ide is begyűrűzni a válság". A politológusok egyre inkább mondogatják, hogy a magyar politikai rendszer túlságosan stabil. 1989-ben úgy tűnt, hogy ilyenre kell csinálni, különben itt is lesznek választások minden évben, mint Olaszországban, vagy Lengyelországban. De most azt látjuk, hogy bármit megtehet a kormány, ha megvan a többsége, nem lehet kirobbantani a hatalomból. A lakájmédia pedig azt mondja, hogy miért, az ellenzék sem tudna mit csinálni, egyébként is Orbán Viktor az oka mindennek. Azért én megnézném már végre, hogy tudnák-e másképp csinálni...
Addig is játsszunk gazdaságot és politikát az Interneten!:-) http://erepublikpolgara.blog.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.