Attila atya gondolatai

Ugyan csak szombaton megyek haza, de lenyegeben ez volt az utolsoelötti napom. Reggel el is kezdtem összepakolni. Azert meg elmentem meglatogatni egy magyar nyugdijas pap bacsit, aki a közelben lakik es 1986-2006 között ott is volt plebanos. Mindig szeretek vilaglatott, idös emberekkel beszelgetni, rengeteget lehet tölük tanulni. Ettöl a bacsitol olyan sokat nem sikerült, de azert nem bantam meg, hogy meglatogattam:-)

1956-ban, meg kispapkent reszt vett a forradalomban (ö volt a gazdaja a szeminarium stencilgepenek, amin röplapokat nyomtattak), amiert lecsuktak egy par honapra. Szentelese utan ismet raszallt az AVH, mert egy paptarsanal felejtette a hataridönaplojat, amiben, horribile dictu, gimnazista hittanosai cimei voltak! A papot valamiert "veletlenül" letartoztattak, hazkutatast tartottak nala, megtalaltak a kollegaja zsebkönyvet. Ezutan minden modon zaklattak, hogy ravegyek, hogy a paptarsairol jelentsen, de mivel nem ment, meg a hitoktatastol is eltiltottak. Ekkor telt be nala a pohar, elhatarozta, hogy lelep. A lehetösegre azonban eveket kellett varnia, mire vegre ausztriai meghivolevel segitsegevel utlevelet kapott. A BM-es tiszt meg az utlevel atadasakor is arra biztatta, hogy jelentsen majd a kinti kollegairol.

Hat erre varhatott, mert a kommunizmus alatt nem tert haza. Rövid ausztriai tartozkodasa utan Nemetorszagba hivtak es ott ket reszletben összesen 8 evig volt a kastli magyar gimnazium hittanara es lelkiatyja. Ez a gimnazium az egesz vilag magyarsaganak otthont adott es az 50-es, 60-as evekben igazi magyar központ volt. Jelentös összegekkel tamogatta a nemet es a bajor allam is. A 70-es evektöl azonban megindult az erjedes. "Szep" magyar szokas szerint a Schulverein vezetösege, a tanarok, de meg a papok is egymast kezdtek ölni, a gyerekek meg elveztek, hogy kijatszhatjak a felnötteket egymas ellen. A legdurvabb reszek a rendszervaltas utan törtentek, amikor mar nemet kormany utan a bajor is egyre inkabb kivonult az iskola tamogatasabol, tehat egyre szükebb lett a penz, amin marakodhattak. Az igazgatonöt raadasul sikkasztasert, hamisitasert, vissza nem fizetett kölcsönökert jogerösen el is iteltek. A Geschäftsführerin el is tavolitotta a szekeböl az igazgatonöt es mint "föigazgato" ö ült a helyebe. De az igazgatonö munkaügyi pert inditott es meg is nyerte. A per meg tartott, amikor en odamentem egy kis nyari nyelvkurzusra (na, ez is megerne egy par blogpostot) es a "föigazgatonö" meghivott magyar lelkesznek es hitoktatonak. En egy ebed es mintegy hatoras targyalas azt mondtam, hogy rendben, de kerjen el a biboros urtol, mert nem vagyok a magam ura es nem is szeretnek en kuncsorogni, hogy elhagyhassam (akar ideiglenesen is) az egyhazmegyet. Arra is kertem, hogy siessen vele, mert mar aug. vege volt, es ha nem enged el a föpasztor, akkor nekem otthon lesz dolgom es a mi iskolanknak is össze kell allitania az orarendet. Ezek utan meg haromszor felhivtam (nem ö engem!), mindannyiszor azt mondta, hogy folyamatban van a dolog. Valoszinüleg meg mindig. Bar nem hiszem, mert az iskola közben megszünt, belerokkant az egykori igazgatonönek fizetett karteritesbe. De ezt mar csak az ujsagokbol tudtam meg. Amikor ezeket a fejlemenyeket el akartam meselni az atyanak, meglepö hevesseggel torkollt le: "ez engem nem erdekel!". De erthetö a hevessege. Ismerek mas papot is, aki ugyanezt a posztot töltötte be es a panaszai alapjan ö is mondhatott volna ilyeneket.

Viszont sokat meselt a nemetekröl. Azt mondta, a nemetek nagy egyesületrajongok (erre mar en is rajöttem). Szerinte az egyhazi eletet is igy elik meg. "Vereinkatholizismus" sok bürokraciaval, közös ünnepsegekkel, de keves szivvel. Szerintem ebben azert van egy jo adag pesszimizmus is, mert vannak itt is buzgo hivek, de ha a Landjugendre gondolok, igazat kell adnom neki. Kerdeztem, hogy szeretne-e vegleg hazajönni. Azt mondta, nem. Több indokot is mondott, csak egyet mondok, ami a legmegrazobb volt. Kedves orvosok, figyeljetek! Azt mondta, nem birna halapenzt adni az orvosoknak. Szerinte az orvosok teljes joggal panaszkodnak az alacsony berük miatt, de akiktöl a halapenzt elfogadjak, azok ugyanolyan szegenyek, vagy meg szegenyebbek, mint ök! Es jellemzöen nem a 35 eves menedzser/gyari munkas/alkalmazott megy orvoshoz, hanem a 70 eves nyugdijas! Gondolkozzunk egy kicsit!

Meg akart hivni egy kavera. Allitolag eszpresszofözö keszüleke is van, de a nemet kaveval meg az se sikerül jol. Hat nem fogadtam el, en mostmar kibirom szombatig:-) Mivel közeledett az ebedidö, de nem akartam ralöcsölni magamat, eljöttem. Hazafele bevasaroltam a holnapi bulira es megdöbbentem, hogy mennyi busz van az utakon. Nem tulzok, minden masodik jarmü busz volt! Aztan leesett: veget ert a szabadsag, ismet dolgoznak a BMW-ben. Pont a deli müszakvaltasra es -rol hoztak a munkasokat a tömött (bar mindenki ült) buszokkal. Jo modszer, hogy ne mindenki a sajat kocsijaval duzzassza a forgalmat (hiszen 20 000 ember dolgozik ebben az egy gyarban!), buszokat küldenek kb. 10-20 km-es körben a dolgozokert. Reggel elhozzak öket, este hazaviszik. A munkasnak is kenyelmes, a cegnek is megeri, a közlekedök pedig tudnak közlekedni a gyar közeleben is.

Delutan visszavittem a bicajt Frau E.-nek, aztan hazafutottam. Bizony, intezni kell az ügyeket a hazautazas elött:-( Masik fontos inteznivalo volt a piavasarlas. Itt minden faluban van egy Getränkemarkt. Itt csak sört meg üditöt lehet kapni, raadasul mindet visszavalthato üvegben. Bevasaroltam, mert sok finom sört lehet itt kapni. Vannak barataim otthon, akik fognak neki örülni:-) Üditöt is vettem, annak is fognak paran örülni:-)