Ma szabadnapos vagyok, meg mise sincsen. Vegre van idöm dolgozni. Ti. a predikaciokon, mert erre a hetre negyet is kell irnom. Mar meg is van mind, csak 2-t le kene forditanom, aztan elküldeni a korrektornak. Jo-jo, megyek mar, csak befejezem ezt a postot.

A nemetek nemcsak kavet fözni nem tudnak, de kenyeret sütni sem. Elöször is: nem ismerik a lisztet. Vagy ha ismerik is, azt hiszik, csak a kenyer külsejere szabad szorni belöle. Amit ma vettem, azon annyi volt, hogy beranthattam volna vele a krumplifözeleket. Mindharomszor. Ha elvagok egy kenyeret, a belseje barna. Söt, nemelyiknek fekete! Nem egybe madareleseg potyogott, de az aljan tuti, hogy mindig van, raadasul sokszor kömeny, koriander es mas mergezö magvak. A belseje mar frissen olyan, mint a csiriz, a kest minden szelet utan el kell mosogatni. A "feher kenyer" szot egyszerüen nem ismerik. Csak "Mischbrot", "Roggenbrot", "Vollkornbrot", meg hasonlók vannak. Jé, van egy ékezet a hosszú ó helyén. Na, ezentúl, ha nagyon ráérek, majd használom. Nem most. Es ezek a Technokollal kevert füreszporbol keszült "kenyerek" fel kilos meretben 1,60-tol kezdödnek. De a kilos darab se olcsobb 2,25-nel. Persze olyat mar csak akkor erdemes venni, ha 6-an vannak ra, mert a nemet kenyernel csak egy rosszabb van: a harom napos nemet kenyer.

Magyarok! Vereim! Becsüljük meg a draga magyar kenyeret! Ahogy egy Amerikabol hazatert jezsuita pater mondta a 90-es evekben (kicsit vaccsolt es hehezett a lelkem): "The! Itt Magyaószágon khét jó dolog one: a kenyéé és az Inteesziti."